ResetSziget Malajzia: Június 22 Ecoteer klub és snorleking

Június 22

Tegnap dolgoztunk kicsit a kertben, ami el kell ismernem tényleg kertnek kezd látszani.
Rajzoltunk pár táblácskát, hogy lássunk mink van, lesz, ha fel nem zabálják majd a majmok.

Reggel Ecoteer klubbal kezdtünk. Ma csak 11 gyerek volt így csendesebben telt az óra mint általában. a korallokról tanítottuk őket. MAjd lementünk a partra is, ahol homokból kellett a négy különböző típust kellett megszoborniuk. Ma is lőttem pár életképet.

Íme egy korall váz. Már tuti láttatok ilyet. A kis köröket apró polipok építik, aki nappal pihennek,éjjel meg kijönnek algát és planktont kajálni. Egy spéci algával szimbiózisban élnek. Az alga adja a korall színét is, akár zöld, narancs, barna, vörös, stb) Minél sötétebb az árnyalat annál egészségesebb, ha a tengerben teljesen kifehéredik, az nagy bajt jelent, mert azt mutatja hogy a tenger vízminősége leromlott és halnak meg a korallok. Egyébként fantasztikus megújulásra képesek, ha visszaáll a számukra élhető közeg.

Egyébként ezért nem szabad sem élő, sem holt tengeri ketyerét, koralt, kagylót gyűjteni a parton sem, mert reprodukálásra még képesek lehetnek. Ezt persze én sem tudtam, mert hát ha már nem él, miért ne, csak egyet, naa. De nem. Azt is itt tudtam meg, hogy a szétmorzsolódó koralloktól olyan gyönyörű fehér és szinte textilpuha a homok. Szóval már én sem gyűjtöm a törött, partra sodort élettelennek tűnő dolgokat. Ez csak pár szösszenet, mert ahogy én sem, nagyon sokan nem tudnak ezekről a teljesen alapnak tűnő dolgokról, így asszem ráfér az emberekre a környezetvédelem oktatása és hogy jobban képbe kerüljenek. Magamat egyébként a nagy tömeghez képest tudatos felhasználónak gondolom a hétköznapokban, de van mit tanulni, tapasztalni. Ahogy látjátok picit engem is elkapott itt a gépszíj a témában. :)

Alább a kalapos hölgy a falutakarító brigád egyike. Ahogy mar írtam a fő közlekedési és szállítmányozási eszköz a talicska. A táblához hordják a helyiek a zsákokat, benne mindenfélével. Legutóbb keménnyé merevedett döglött macskát láttunk egy zacskóban, szóval tényleg van ott minden.

Minden minden, ezért mi is próbáljuk a különböző fórumokon, órákon, csoportos előadásokon hirdetni, hogy fontos a szemét megfelelő gyűjtése, kezelése és leginkább az eszközök tudatos újrahasználata, mert minden, de minden amit az ember használ végül a tengerben köt ki. Nagyon szomorú ezeket a dolgokat látni is ebben a (még) csodás környezetben. Itt az újra használat extrém megoldásait is lehet látni, viszont a gondos használatnak szikráját sem. Ez ugye az egyik általános malájziai észrevételem, hogy képtelenek gondosan bánni a dolgaikkal, ami a kerítésen túl van, nem számít, az ablakból az utcára dobják a szemetüket, az már úgysem az övéké. A falut meg úgyis takarítják, minek elmenni a kukáig. Szépen lassan rohad le minden, mikor már nagyon gáz elviszik a ház mögé. Nagy tévedés volt részemről korábban, hogy ez a szegénység van így akár Thaiföldön, Laoszban vagy itt. Nem ám. Leszarják. És pont.
Na a szemetet ugye égetik, mert elszállítani macerás, meg minek, hisz a szárazföldön is égetik.. Sajnos így a szagokat és a mérgező füstöt még mindig nem sikerült megszoknom.

Míg mi homokoztunk parton jött egy hajó és a hölgy átvett egy halat. Ez élő volt valamikor, de rettenet műnek látszik, pláne sík mereven. Ilyen ronda és nagy halat még úgyse láttam.

Délután a három önkéntes lány, Jason, SehLing és én elmentünk snorkelingezni Rawa szigetre, ami itt a közelben a legszebb. Csodálatos tiszta volt a tenger. Az átláthatóság csillagos ötös! Számomra új dolgokat nem láttam, de minden alkalommal elmerengek a korallok, halrajok, mini tengeri karácsonyfák és egyéb élőlények tökéletességén.

Íme néhány fotó a "tábori" gépünkkel SehLing kezéből. :)